Tegnap kimentem a Józsefvárosi piacra, természetesen mi másért, vásárolni. Nem csalódtam, még mindig nem változott a légkör, persze nem is vártam. Mondjuk ilyennel még nem találkoztam, amivel tegnap, pedig biztos megszokott. A ruhák és kacatok mellett sokan árusítottak viperát, sokkolót, érettségit, jogosítványt, nyelvvizsgát, útlevelet, sőt szerintem még kisgyereket is. Néhányan el akartak vinni háremhölgynek, meg prostituáltnak, de lehet, hogy egyszerre mindkettőnek. Volt egy arab terroristafejű csávesz, aki azt ígérte, ha a felesége leszek, nem kell többé a piacon vásárolnom. Valahogy mindjárt gondoltam, csak azt nem értettem, akkor ő miért van itt. Nem kérdeztem meg tőle, inkább továbbálltam. Voltak még aranyos esetek, de egy nap is kevés lenne, hogy mindezt összegyűjtsük. Azért volt jó oldala is az egésznek, vettem egy miniszoknyát, ami szerintem tök jól áll. Remélem más is így gondolja majd, ha felveszem. Márpedig miért ne venném fel? Hisz szingli vagyok és még élvezem is! Már csak cipellőt kéne hozzá venni. De azt már nem a Józsin. Egy darabig elég volt belőle, jövőre talán megint kimegyek. Talán...